Hamvazószerdán elkezdődik a 40 napos nagyböjt, így akik a farsangi időszakban degeszre ették magukat fánkkal, azoknak most itt egy fantasztikus húsmentes recept, ami véleményem szerint az év 365 napjából bármelyiken nagy figyelmet érdemelne. Őszinte leszek: elkészítése elég babrás, szaporátlan és időigényes, azonban házilag gyúrva, frissen fogyasztva összehasonlíthatatlan a bolti - fagyasztott - zacskós "társaival". Higgyétek el: MEGÉRI!

Bár kedvelem a gyors, modern, egészségesen újragondolt recepteket, mégis azt gondolom, hogy nagyanyáink idejében a konyhaművészet igenis itt kezdődött, méghozzá liszttel, cukorral, és egy egész délelőttnyi időt igénylő munkával... 

Azon felül, hogy könnyedén összedobok néhány egyszerűbb alapanyagot, vagy ügyesen elkészítek egy-egy gyors salátát, napjaink menő kajáit - attól még az alapok, azaz a jó, békebeli, házias ételek receptjei igenis hiányozni fognak (nekem legalábbis!). Így ahová az én gyökereim nyúlnak, Felvidéken nyaggatom a sütni-főzni tudó öregeket, nagyanyámat, és mindenkit, akiben egy kis potenciált látok ez ügyben. :) 

Hozzávalók:
6 személyre (Ha kevesebb adagot (2-3) szeretnénk, osszuk el a hozzávalókat 2-vel, de szerintem ha már dolgozunk vele és időt szánunk rá, ne sajnáljuk se magunktól, se mástól :) )

• 6 tojás
• 700 g liszt
• 1 kk só
• szilvalekvár (lehetőleg házi!)
• szilva befőtt
• zsemlemorzsa
• olaj
• 1 ek kristálycukor

A lisztet, tojást, sót összegyúrom egy tálban (vagy ha rutinosabbak vagyunk közvetlenül a gyúródeszkán).  /ne lepődjünk meg, ha a tésztánk lágyabb lesz, a derelyének ugyanis ez kedvez./ Jól összedolgozom a tésztát a táblán (ez eltart néhány percig), hogy a tojás mindenütt szétmenjen benne, elváljon a deszkától, egynemű tésztagolyót kapjak. Ezt három részre osztom/vágom, amit még egyenként tovább finomítok.

A három golyóból egyet nyújtani kezdek, a másik kettőt letakarom, hogy ne száradjon. Amikor már jó vékonyra (kb 1 mm vastagságúra) nyújtottam a tésztát, tölteni kezdem a tetején egy sávban a következőképp: 3-4 cm-es közönként kiskanálnyi szilvalekvárt és egy darabka szilvabefőttet helyezek a tésztára, majd fentről lefelé ráhajtok egy tésztaréteget, amit az ujjaimmal a lekvárkupacok között lenyomkodok, majd derelyevágóval feldarabolok.

Fürgén kell dolgozni, mert a vékony tészta gyorsan szárad, így könnyebben szétválik -  kifolyik a töltelék. /Ennek elkerülése érdekében villával, vagy vizes ujjal lenyomkodhatjuk a derelyék szélét, így garantáltabb a tapadás./ 
Miközben az összes tésztából derelyét formáltam, egy nagy (8-10 l) fazékban vizet forralok 1kk sóval. Mikor már fő a víz, beleteszem a derelyéket, időnként megkeverem, 15-20 perc alatt megfőzöm, leszűröm.

Utolsó lépésként ~1 dl olajon ~1 bögre zsemlemorzsát pirítok (amit nem hagyok őrizetlenül, mert könnyen megég!), hozzá adok egy kanál kristálycukrot, majd összekeverem a megfőtt derelyével. Ha nem elég édes, porcukrozom.